Csütörtökön, a Szegedi Ítélőtábla, jogerős ítéletében kimondta, hogy tisztességtelen a Magyarországon működő bankok azon gyakorlata, hogy devizahitel felvételekor vételi, a visszafizetésekor pedig eladási árfolyamon számolnak, hiszen valós vétel-eladás nem történik. (cikk) Mivel a konkrét ítélet az OTP-vel szemben született a bank azonnal bejelentette, hogy fellebbezni fog és a Kúriához fordul.

Természetesen a bankszektor azonnal siránkozni kezdett és az azt támogató médiumok is a káosz képét kezdték előre vetíteni. (cikk) Talán a legbrutálisabban félrevezető nyilatkozat egy TV riportban hangzott el, ahol egy pénzügyi “szakember” azt nyilatkozta – megpróbálom emlékezetből a legpontosabban idézni – “Nem hiszem hogy sok per indulna a bankok ellen, mert esetenként, csak egy-, kétszázezer forintról lehet szó.”

Ebből, egyrészt az következik, hogy  a tisztelt “szakembernek”, ellentétben a lakosság nagy részével, egyáltalán nem számít kétszázezer forint ide, vagy oda. Másrészről, talán nem véletlen, hogy ez a “szakember” megfeledkezett, pl. a pertársaságokról és hasonló lehetőségekről, ahol a megkárosítottak nem egyenként perelnék a hitelező intézményeket, így a visszaperelt összegekből, simán fedezni lehetne a jogi eljárás költségeit.

Most pedig, ahogy a címben ígértem, számolgassunk egy csöppet. Mennyit kaszálhattak a bankok, ezzel az apró “trükkel”?

Egy 2011-es adat szerint, Magyarországon 287 ezer családnak van lakáscélú, devizahitele. A portfolio.hu grafikonja szerint a lakáscélú és a fogyasztási célú devizahitelek összege, majdnem 50-50%-os megoszlást mutat. Feltételezve, hogy a fogyasztási célú hitelek, egyedi hitelösszege alacsonyabb, mint egy lakáscélúé (egy autó általában olcsóbb mint egy lakás) , tételezzük fel, hogy ebből a hiteltípusból, közel kétszer annyi van, mint lakáscélúból, azaz kb. 513 ezer (a későbbi számok miatt lejjebb vettem az értéket).

A két szám összeadásából az jön ki, hogy Magyarországon, jelenleg kb. 800 ezer devizaadós van. Emlékezzünk vissza a “szakértő” nyilatkozatára, aki 100-200 ezer forintos szerződésenként összegről beszélt. Vegyük alapul az alacsonyabb értéket, azaz a szerződésenként 100 ezer Forint “tisztességtelen” hasznot.

800000 x 100000 = 80 milliárd(!) forint.

A portfolio.hu-nak, egy sokkal összetettebb és valószínűleg pontosabb számítás alapján 70 milliárd jött ki.  Azt hiszem ebből a csekély összegből futná néhány jogi cégre, akik vállalnák a felperesek képviseletét…