Tegnap este a Papp László Sportarénában, óriási koncertet adott a Nightwish!!!

Szépen időben megérkeztünk, majd azonnal meg is tudtuk, hogy két előzenekar is lesz a fő attrakció előtt, amitől kissé elkeseredtünk, de utólag bevallhatom, nem volt baj, hogy végighallgattuk ezt a két bandát. Az elő csapat EKLIPSE néven futott, és a “szokásos” négy lány álljon össze vonóshangszerekkel, erős backing track-ekkel és látványosan húzzuk-vonjuk a hangszereket receptre készült, de nem volt semmi baj velük. A Lady Gaga feldolgozásuk még belefért az “atmoszférába”, de a Keresztapa zenéje, mondjuk már erősen nem illett az alkalomhoz.

Utánuk jött a Battle Beast nevű finn kőkemény, kőegyszerű Heavy/Power Metal banda. Itt most a kőegyszerűség, akár dicséretnek is felfogható. Mindenféle sallangtól mentesen visszatértek a jó öreg bevált alapokhoz és emellé az énekesnőjük (a hangja alapján meg voltam róla győződve, hogy pasi), egyszerűen zseniális volt. A most ide bepakolt számuk,messze nem a legjobb, volt, de ezen a videón, legalább látni lehet a “jelenség” kategóriába tartozó énekesnőt is.

Ezt a stílust, nagyon jól kitalálták néhány évtizeddel ezelőtt. Ha valaki tud zenélni és be tudnak szerezni egy ilyen brutális hangú énekest, nem kell piszkálni az alapokat, tessék szépen stílusban maradni, úgy az igazi. A koncert közönségének “idősebbik” örökifjú része heves helyeslő bólogatással reagált a banda produkciójára. Vagy az egy kicsit öreges headbangelés lett volna? 😉

Ahogy haladtunk előre az időben a színpadra és környékére felpakolt technikából egyre többet üzemeltek be, így izgalommal vártam, hogy a Nightwish vizuálisan milyen előadást fog produkálni. Nem csalódtam. A színpad fölé helyezett kijelzőn zseniális animációkkal támasztották alá a zenét. Leginkább a körhintás részeknél, teljesen térhatás élményt nyújtott az egész. Persze a lényeg nem a látványon, hanem a “hallmányon” volt, azaz a zenén.

A koncert szerintem nagyon jól szólt és kellően hangos is volt, még a csarnok távolabbi részeiben is. Az új album (Imaginaerum), egyes kritikusok szerint a Nightwish legjobb anyaga. Én nem biztos, hogy ezzel egyetértek, azt viszont elismerem, hogy talán a leginkább “slágeresebb” albumról van szó. Köszönhető ez annak, hogy a billenytűs és zeneszerző szerepkört betöltő Tuomas Holopainen IMHO megpróbált alkalmazkodni a zenekar új énekesnőjének egészen más adottságaihoz, mint amire az előző énekesnőnél számíthattak. Az “új” énekesnő, természetesen a valóságban már öt éve énekel a zenekarral, de lehessek annyira szentimentális, hogy nekem ő mindig az “új” lesz, az “igazi” pedig Tarja Turunen.

Most pedig szigorúan magánvélemény következik, nem szeretnék “vallásháborút” kirobbantani az esetleg erre tévedő Nightwish rajongókkal. Természetesen érdekel bárki véleménye és szívesen elolvasom, meghallgatom, de ez az én véleményem, az pedig az övé. Én sem akarom meggyőzni róla, hogy nekem van igazam, ezt elvárom fordítva is. E kis bevezető után a lényegre térve, sajnos annak ellenére, hogy a zenekar mindent megtett a dalok megfelelő formálásával és egyebekkel, hogy ez ne legyen feltűnő a banda, szinte egyetlen gyengébb pontja, még mindig Anette Olzon, az “új” énekesnő. Önmagában nem lenne vele és a hangjával semmi gond, ha a korábbi zenekaraival követett, inkább popzenei vonalat folytatná, sőt ott kimondottan kellemes lenne az a másfél oktáv amiben jól boldogul, de egy ilyen IMHO világklasszis zenekarhoz, ez bizony kevés. Már a harmadik számnál elfáradt a hangja és néha olyan énektechnikai segédmegoldásokkal tudott csak boldogulni, melyeket a gondos hangmérnökök a stúdióanyagokból ügyesen eltávolítottak. Nekem hatalmas volt a kontraszt az ő hangja és a basszusgitáros Marco Hietala hangja között, aki (szerencsére) igen sokszor kisegítette a hölgyeményt és belépett, egy kicsit erősíteni a dinamikát. Nem véletlen, hogy az új lemezanyagon jóval több ének lehetőség jutott neki. Félreértés ne essék, Anette hangja, igen sok, kimondottan neki írt számban az adott korlátok között szép és kellemes volt, csak egy ilyen koncertre, nem biztos, hogy ez kell.

A kis kritikai kitérő után ismét szeretném leszögezni, hogy a koncert iszonyat jó volt, hatalmas élményt nyújtott és bármikor szívesen megyek egy következő Nightwish koncertre.