Jan 24 2016

учиться, учиться, учиться, avagy a tudás és a péklapát esete I.

atom_symbolHosszúnak ígérkezik, ezért részekre bontottam a mondanivalóm.

Gondolom szinte mindenki találkozott már olyan emberrel, aki gyakorlatilag büszkén jelentette ki, hogy sosem használta az iskolában tanult matematikát, fizikát, kémiát, stb. Az ilyen véleményekhez csatlakoznak mostanában azok a hangok, (pl. a Prezi vezéré), hogy minek az a sok teljesen felesleges információt bevenni a tananyagba, amit a felnövő gyerekek, sosem használnak(!) a későbbiekben.

Nos, az ilyen vélemények hatására szokott kinyílni a péklapát  (évszak függően aktualizálva a hólapát) a zsebemben és vizualizálom magam elé, amint amúgy rajzfilmes módon szó szerint lapossá püfölöm az illetőt. De persze nem teszek semmit és roppant finom és simulékony modoromnak köszönhetően még bele sem üvöltöm az illető arcába, hogy persze, hogy nem használod azt a tudást és ezért vagy olyan idióta, hogy megosztasz olyan cikkeket, mely szerint három gyertyával be lehet fűteni egy 20m2-es szobát öt órán keresztül, vagy a szódabikarbóna ezerszer hatékonyabb a rák ellen mint a kemoterápia.

Észre kellene venni, hogy az “átlagember” (aki persze nem létezik), egyre hülyébb. Pontosítok. Nem hülyébb, mint mondjuk ötven évvel ezelőtt, hanem az őt körülvevő környezet megértéséhez, vagy akár felfogásához szükséges tudásmennyiségtől van egyre jobban lemaradva. Ha az ötvenes években bekopogtattunk volna egy rendezett középosztálybeli polgári családhoz és megkérdeztük volna, hogy a mennyezetről lógó izzólámpa, hogyan működik, szerintem igen nagy esélye lett volna, hogy valaki a családból el tudja mondani az elvet, talán Edison neve a wolfram szál és persze a Tungsram cégnév is előkerült volna. Manapság esetleg odáig jutunk, hogy az egy olyan energiatakarékos izé, vagy LED, de az, hogy az az eszköz, hogyan és miért működik talán csak egy törpe minoritás lenne képes elmondani.

Félreértés ne essék. Szerintem sem kell mindenkinek tisztában lenni a molekuláris biológia, vagy a részecskefizika legfrissebb eredményeivel, de a természeti törvények alapjaival, például az anyag- és energiamegmaradás törvényével, néhány egyszerűbb matematikai összefüggéssel, nagyságrendekkel(!), mértékegységekkel azért tisztában kellene lenni. Mert akkor kapásból rá lehetne jönni, hogy semmi értelme az olyan mondatoknak, hogy “32 százalékkal dúsabb hatású haj”, vagy azért, mert valamibe jó pénzért belekevernek valami jól hangzó nevű (pl. immunokomplex C-t) anyagot, amitől rögtön drágábban adják, az attól még mindig a filléres aszkorbinsav, csak éppen azokat a “kreatívokat” kell megfizetni, akik az új nevet és a reklámkampányt találták ki. Megjegyzem, ha valaki nem tudná, hogy az egyszerű konyhasónak is kitalálhatok bármilyen fantázianevet és azt levédethetem. Menyivel jobban hangzik ahelyett, hogy egy csipetnyi sót tettünk bele az, hogy “nátrium ion boost”  adalékkal láttuk el.

És természetesen a reklámok maximálisan kihasználják az “átlagos” tudatlanságot, amikor nem mérhető mennyiségek konkrét számokkal kifejezett javulásával kecsegtetnek, természetesen szigorúan belevéve a mondatba az “akár” szót és a feltételes módot, nehogy a gatyát is lepereljék róluk, de ennek a a tudatlanságnak szerintem sajnos sokkal komolyabb következményei is vannak, mint az , hogy fogyasztásra késztetnek bennünket.

(folytatom, ha ráérek)

3 Comments

  • By Totesz, January 25, 2016 @ 8:42 pm

    Ez oké, de a fenti dolgokat nem azért értem meg, mert megtanultam a nagy tényanyagot a suliban, hanem mert tudok gondolkodni. És a nagy tényanyag helyett a gyakorlatban használható tudás legalább olyan fontos (lásd: megtanítanak integrálni, de adóbevallani vagy a nyugdíjt kiszámolni nem), illetve maga a gondolkodásra ösztönzés hiányzik a tényanyag mennyiségi számonkérése helyett. Fontos persze azért egy alap tényanyag, csak a lexikális/gyakorlati tudás aránya nem ideális, és azért hangsúlyozzák utóbbit, hogy az arány változzon (a lexikálist ettől még nem dobjuk ki teljesen).
    Ezen kívül még egy fontos dolog hiányzik szerintem, a csoportmunka, vagyis az együttműködés, mert senki sem él tök egyedül (fontos ez a családban, munkahelyen egyaránt).

  • By fschnell, January 29, 2016 @ 11:22 am

    Egyrészről szerintem pl. az anyag- és energiamegmaradás törvénye “tényanyag”, hiszen ha nem végezted el otthon saját magad Lavoisier kísérletsorozatát és nem vontad le magad a következtetéseket,ezt a törvényt “készen” kaptad, hasonlóan az egyéb biológiai, fizikai, matematikai, kémiai törvényszerűségekhez.

    Szerintem nagyon sokszor nem áll meg ez a lexikális/gyakorlati tudás szembeállítás, hiszen azok az ismeretek, melyeket általában a lexikális tudáshoz sorolnak, nagy szerepet játszanak az adott személy világképének formálásában és így gyakorlati szerepet is kaphatnak.

    A csoportmunkáról a folytatásban tervezek írni. Részben egyetértek veled, de itt is vannak azért megfontolandó korlátok.

  • By Totesz, February 2, 2016 @ 8:52 pm

    Újra: a tényanyag kell, csak nem mindegy, hogy pusztán a tényanyagon van a hangsúly, vagy a gondolkodáson, hogy használni is tudjam. Saját tapasztalat is az, hogy ez utóbbit nem nagyon erőltetik. Szóval sztem egy ha mérséklődne a tényanyag, és a felszabaduló időt más szintén fontos dolgokra fordítanánk (pl. a fent említett gondolkodás, értelmezés, ismeretanyag hatékony felhasználása, stb), az hasznos lenne. De szerintem amúgy nem beszélünk nagyon másról, csak más irányból közelítjük meg.
    Amúgy most volt éppen egy értelmes (vendég)cikk az indexen a témában:
    http://index.hu/velemeny/olvir/2016/01/31/balog_zoltan_kozoktatas_tudas/

Other Links to this Post

RSS feed for comments on this post. TrackBack URI

Leave a comment

WordPress Themes