Remélem mindenkinek beugrik, hogy honnan származik a post címe!:D
Február környékén, valahogy összejöttek a dolgok és ezek a dolgok, mind Dublin felé mutattak. Egyrészt kiderült, hogy márciusban ott énekel egy koncerten Paloma Faith, másrészt egy dublini ismerősöm már többször felajánlotta, hogy látogassam meg, harmadrészt pedig elegem lett abból, hogy tényleg évek óta nem voltam szabadságon, így repülőjegyet rendeltem és egyre izgatottabban várakoztam.
Március 12.-én, Beja kivitt a reptérre, szép nyugodtan megkávéztunk (hiszen van még idő), majd felfedeztem, hogy persze rossz terminálon vagyunk és már egy csöppet tempósabban áthaladtunk a másik terminálra, majd nagy ügyesen sikerült átjutnom a check-in-en. Érdekes, hogy itt le kellett vennem az övemet, Dublinban nem.
Aer Lingus járattal mentem, mert hallottam néhány történetet a Ryanair-ről, melyek néhány nap múlva, váratlan körülmények között, úgy tűnik igazolást nyertek.
A repülés teljesen eseménytelenül és borzasztó unalmasan telt. Kb. két és fél óra alatt meg is érkeztünk Dublinba. A reptéren várt az ismerősöm és gyorsan bejutottunk a városba, egy szépen rendben tartott, nagyon ésszerűen kialakított reptéri busszal. Itt tűnt föl először, hogy Dublinban valószínűleg sok halláskárosodott élhet, mert a buszon iszonyat hangerővel üvöltött a városról összeállított tájékoztató szöveg. A városba beérve az a látvány fogadott,melyre már felkészített néhány dokumentum film, azaz plusz négy fokban a buliba induló, illetve a bulik között közlekedő leányzók 3,14csányi miniszoknyában és egy szál topban a fiúk pedig pólóban közlekedtek. Itt már úgy éreztem, hogy szinte “hazaértem” és legalább itt nem néznek hülyének, ha a tizenegynéhány fokos rekkenő hőségben én is pólóban leszek.
Mivel a gépen csak félálomig jutottam és az egész napos készülődés kifárasztott, hamar ágyba kerültem és pillanatokon belül aludtam. Házigazdámat a szobáink között lévő gipszkarton fal nem védte meg a horkolásomtól. Ez van, én mindent megtettem, még el is …szták az orromat emiatt, de nem sikerült sebészetileg semmit tenni.
Másnap egy kis bevásárlással indítottunk, majd reggeli olyan sonkából, hogy könnyeket csalt a szemembe, aztán indulás a parkba/állatkertbe.
Dublinról, biztos sok pozitívumot lehet mondani. A belvárosi rész biztonságos éjjel is, emberi léptékű, túlságosan magas házak nélkül, stb. Egy tulajdonságot azonban nem nagyon lehet ráerőltetni. Azt, hogy szép. Sőt, kimondottan ronda. Ahogy az L.A. Story-ban mondták, “ez itt egy Tudor ház, ez itt egy Vidor ház”. Úgy tűnik a városban senki nem foglalkozik központilag azzal, hogy milyen környezetbe, milyen új épületet lehet felhúzni és emiatt az egész rettenetesen össze-vissza benyomást kelt.
Az is érdekes, hogy a városközpontban, rengeteg ipari létesítmény és ronda raktárépület megmarad és vagy most is üzemel, vagy üresen lepusztultan álldogál. Az ír alkoholisták büszkesége a korántsem esztétikus Guiness gyár például szinte a központban van.
Felszálltunk a villamosra, amit errefelé Luas-nak hívnak. A szerelvények nagyon jól néznek ki, rettenetesen tiszták, pontosak, viszont viszonylag egyszerű a hálózat topológiája, azaz nem túlságosan sok irányba lehet villamossal eljutni. Jegyet a minden megállóban MŰKÖDŐ automatákból lehet szerezni és zónánként más-más ára van. A jegyek mágnescsíkkal vannak ellátva és ez lehetővé teszi kombinált jegyek készítését, hiszem minden közlekedési eszközön ugyanaz a jegyformátum. Így néz ki belülről egy villamos.
Azt megértem, illetve nem értem, de tisztelem a hagyományaikat, hogy a villamosok a “másik oldalon” közlekednek, azt viszont fel nem foghatom, hogy a tájékoztató tábla, ami pl. azt is közli, hogy mikor érkezik a következő járat és az merre megy a menetirány szerint a megálló hátuljára került. Komolyan gondolkodnom kellett, hogy melyik oldalra kell állnom, ha valamerre menni akartam.
Mint már írtam, kemény döntést hoztam az elutazás előtt, miszerint nem viszem a “nagy” gépemet. Ezt végül is olyan nagyon nem bántam meg, csak egy kicsit. Ha legközelebb megyek, mindenképpen viszem, de most a “kicsi” SONY szerintem elég tűrhetően teljesített.
A képeket jobklikk-view image funkcióval nagyobban is meg lehet nézni.
