A Dal – amit lehet, hogy jobb is, hogy nem hallottunk

Tegnap este az m1-en futó eurovíziós selejtező műsora közben, ízlés szerint lehetett térdet csapkodva röhögni, üvöltve anyázni, vagy csöndesen az arcot kézbe temetve zokogni a műsor, és a műsorban elhangzó dalok színvonala miatt.

Én most eltekintenék a dalok minősítésétől, elvégre van aki teljesen önként Kadlott Károlyt hallgat és feltételezem, hogy a nézők többsége nem a Mezzo-n éppen futó Lohengrin-ről kapcsolt át a műsorra. Egyébként is egy nap alatt a legnépszerűbb internetes időtöltések közé került a “melyik számot, honnan lopták” társasjáték, mellyel már több bemutatott dalra meglehetősen jó egyezéseket találtak.

Számomra a műsor technikai színvonala volt az, ami igazán vállalhatatlanná tette az egész produkciót. Médiablogokon és egyéb helyeken apró cafatokra szedik a műsort és tulajdonképpen teljesen jogosan gyalázzák a közszolgálati médium hozzá nem értését, csak a felelősöket, illetve a felelősök körét határozták meg egy kicsit rosszul.

Ha ugyanis valaki alaposan odafigyelt, láthatta, hogy ezt a “produkciót”, bizony külső szállító csinálta, azaz az MTVA technikai személyzete (operatőrök, világosítók, hangmérnökök, stb.) nem dolgozott itt semmit és nem nekik köszönhető ez a katasztrófavígjáték. Felmerül a kérdés, hogy miért csinálta külső cég a műsort?

Az MTVA biztosította a helyszínt, konkrétan a legnagyobb stúdióját. A díszlet, ha hinni lehet a pletykáknak, több mint 50 millió forintba került. Ehhez a stúdióhoz, azonban nem tartozik vezérlő, így jól bevált szokás szerint 25-30 éves közvetítőkocsikat használtak fel a műsor lebonyolítására, természetesen SD minőségben. Ezt is az MTVA biztosította. Az egyetlen összetevő, amiért rengeteget kellett a külsős cégnek fizetni azok a “szakemberek” voltak, akik végül ezt a szuperprodukciót összehozták.

Hogy a külsős cég szakembereinek miért nem jutott eszébe, hogy egy ilyen élő adásban fel lehet tenni két mikroportot egy-egy zsűritagra, vagy illene olyan hangtechnikát és hangtechnikust választani, hogy akár 60 ember is énekelhessen egyszerre, külön vezeték nélküli mikrofonokba a színpadon, ahogy ezt egyébként másutt meg tudják oldani, a produkcióval kapcsolatos rejtélyek számát gyarapítja

Ha most a tisztelt olvasó agytekervényeinek mélyén egy olyasmi gondolat kezd motoszkálni, hogy vajon az m1-m2-DunaTV összevonás után az MTVA-nak nincs elegendő operatőre, adásrendezője, világosítója, hangmérnöke, hogy egy ilyen műsort megcsináljon, elárulom, hogy ez a kérdés nekem is eszembe jutott. A válasz pedig az, hogy nyilván megvan a megfelelő képzettségű és létszámú szakember, csak valamiért (vagy valakinek) megérte ezt a műsort külsőbe kiadni.