Category: TV

Oct 31 2011

A világ legveszélyesebb “extrém sportja”

Azt hiszi a kedves olvasó, hogy tudja melyik lehet a címben említett tevékenység? Bungee Jumping, ejtőernyőzés, rafting, bázisugrás? Hát nem!

Jelen korunk legveszélyesebb szabadidős tevékenysége a televíziós tehetségkutatókon való részvétel! A durva az, hogy nem csak a versenyzőt sodorja veszélybe a jelentkezés, hanem a rokonait barátait is. Nem telik el úgy hét, hogy valamelyik (amerikai, angol, magyar) tehetségkutatóban valaki éppen ne a két hete meghalt hozzátartozója emlékére, vagy rákos családtagja, vagy a rákból éppen felgyógyult gyermeke, autista nagybácsikája, fogfájós hörcsöge inspirációjára énekelne. Ehhez természetesen megtekinthetjük a megfelelően szomorú aláfestő zenével összevágott felvezető filmet, ahol a versenyző többször igen szomorúan néz maga elé, majd persze a produkció végén lehet egy keveset látványosan zokogni, mind a fellépőnek, mind az éppen ügyeletes hiperszenzitív zsűritagnak, mert manapság, ha még nem tűnt volna fel valakinek a tehetségkutató reality-k legalább olyan fontos részévé vált a zokogás, mint maga a fellépés.

A szomorú aláfestő zenéről jut eszembe…

Jun 12 2011

Ismét a Youtube

Ismét tapasztaltam egy “ugrást” a YouTube-os videóim nézettségében, melynek kis nyomozás után meg is találtam az okát.
A Strictly Come Dancing legutóbb évadjában csodálatosan teljesítő Kara Tointon, West End-es musical debütálásáról jelent meg egy cikk a Daily Mail online kiadásában és a cikk végére az én általam vágott/feltöltött videót pakolták be.

Ha egy “üzlet” beindul… 🙂

May 04 2011

The Voice, azaz így is lehet tehetségkutatót csinálni

Egy hete startolt az NBC-n egy új énekes tehetségkutató formátum, ami már elő pillantásra is sikerre van ítélve. Azon egyszerű okból, hogy hihetetlenül magas színvonalúnak ígérkezik.

Kezdődött az egész azzal, hogy az NBC, most nem ment bele abba a játékba, amit Vásáry André-val, vagy a Csillag születik-ben éppen most Búzás Viktorral játszanak el (erről írni fogok egy kis szösszenetet), azaz nem próbálnak évek óta profiként dolgozó énekeseket a semmiből előbukkanó, hihetetlenül tehetséges (kicsit szerencsétlen/meg nem értett/lenézett/stb.) amatőrként “eladni”. Ebbe a műsorba, előre válogatott, már legalább helyi szinten ismert énekeseket hívtak meg, akik egy előselejtezés után kerültek képernyőre. Ezért nem kellett végigszenvedni a tehetségtelen senkik és szervezett bohócok bénázását.

A zsűri/mentorok összetétele, finoman fogalmazva impresszív.
Christina Aguilera 4 Grammy-vel és 3 multi platina albummal (9 millió, 6 millió, 4 millió eladott példány) a háta mögött, gondolom szinte mindenki számára ismerős. Cee Lo Green-nek ugyan “csak” három Grammy jutott, de a Gnarls Barkley duó egyik tagjaként összehozott “Crazy” című dala a Rolling Stone magazin szerint az évtized száma volt, 4 millió eladott példánnyal. A számomra kissé ismeretlenebb Adam Levine a Maroon 5 együttes énekese szintén 3 Grammy-vel és legalább kétszer ennyi jelöléssel büszkélkedhet. A tavaly, country területen szinte minden amerikai díjat besöprő Blake Shelton számára nem újdonság a mentori szerep, hiszen a 2007-es Clash of the Choirs versenyben (melyről két postot is írtam anno: Azta…, Csak úgy) egy kórus mentoraként “dolgozott”.

A különlegességét az adja a programnak, hogy a mentorok háttal ülnek a színpadnak, azaz sem az énekes külseje, sem a (vizuális) előadásmódja nem befolyásolja őket a döntésben. Ezért is lehet a tehetségkutató mottója, hogy “csak a hang számít”. Ha az egyik mentornak megtetszik amit hall, megnyom egy gombot és a széke szembe fordul a színpaddal, így már láthatja is a versenyzőt. Ha csak egy mentor jelez, az ő csapatába kerül az énekes, akit a későbbiekben fel kell készítenie a következő fordulókra. Ha több mentor is jelez, akkor viszonylag élvezhető és kellően vicces vitában próbálják meggyőzni az énekeseket, hogy melyik csapathoz csatlakozzanak. Itt lép be az igazi “dráma” ami nélkül manapság, már egy tehetségkutatót sem lehet eladni, hiszen teljesen hihetően okoz óriási dilemmát egy-egy jelentkezőnek, hogy ilyen sztárok közül válasszanak. Potyognak is a könnyek rendesen, ahogy kell.

A későbbiekben (amint mind a négy mentornak meg lesz a nyolc fős csapata), ha jól értettem a szabályokat kezdetben a csapaton belül fognak egymással versenyezni az énekesek, így a csapatok létszáma lecsökken négy-négy főre, majd ez után fognak a csapatok, egymással összecsapni.

A műsor úgy kezdődött, hogy a zsűri/mentorok megmutatták, hogy van ahhoz közük, amiről a későbbiekben dönteni fognak. A már említett “Crazy” című számot adták elő.

Mar 28 2011

Közepes kezdés, instant kedvenccel

Hétfőn elindult a Dancing With The Stars 12. évadja az abc-n. Az utóbbi két évad kis csalódás volt számomra. Egyrészt még mindig nem tudom megemészteni, hogy a tizes szériában, miért engedték indulni a versenyben Nicole Scherzinger-t, aki gyakorlatilag hivatásos táncos. A Pussycat Dolls, ugyanis eredetileg tánccsoport volt, csak a menedzsment alakította őket énekes csapattá, mivel abban sokkal több pénz van és az autotune korában, sajnos már teljesen mindegy, hogy egy “énekes”, tud-e énekelni, vagy sem.

A 11. szériában pedig az ex Dirty Dancing szereplő Jennifer Grey olyan szinten dominált a versenyben, hogy szinte csak őt volt érdemes megnézni, mert a többi versenyző a tánc tehetség hiánya mellett, még ráadásul elég érdektelen is volt és nem is nagyon fejlődtek a verseny során és természetesen a Bristol Palin “incidens” sem tett jót a versenynek.

Az új évad versenyzőinek kihirdetésekor egy csöppet ismét csalódtam, mert csak két “híresség” neve csengett ismerősen. Az egyik a bokszlegenda Sugar Ray Leonard, a másik pedig a kissé eltűnt és mostanában komoly súly és egyéb problémákkal küzdő Kirstie Alley volt.

Szerencsére a sorozat indulása felülmúlta a várakozásaimat, hiszen az évad első tánca, rögtön hatalmas kedvencemmé vált. A Disney Channel nézői számára ismerős, ám számomra teljesen ismeretlen Chelsea Kane és Mark Ballas (elvileg) Foxtrot-ja, IMHO okos, vidám, látványos és nagyon szerethető produkció volt.

Végül a tizenkét produkcióból öt tetszett, ami az első fordulóban, tulajdonképpen elég jó arány. A weboldalak szerint az amerikai nézők (és nem a weboldalak szerint jómagam is) nagyon várták, hogy Kirstie Alley vajon mit fog produkálni és azt hiszem a hölgynek sikerült mindenkit meglepnie. A hatvan éves színésznő beleadott apait-anyait. Kissé utánakapargatva a dolgoknak, ez nem is véletlen, hiszen tavaly beszállt az organikus fogyókúra üzletbe és ehhez a verseny hihetetlenül nagy reklám potenciált biztosít, minél tovább marad versenyben.


A fordulóból feltöltött öt videó közül eddig magasan ezt nézték meg a legtöbben

És egyébként is ez a Cee Lo Green szám nagyon ott van…

Az első tánc zenéjéről egy külön post-ban.

WordPress Themes