Hosszúnak ígérkezik, ezért részekre bontottam a mondanivalóm.
Gondolom szinte mindenki találkozott már olyan emberrel, aki gyakorlatilag büszkén jelentette ki, hogy sosem használta az iskolában tanult matematikát, fizikát, kémiát, stb. Az ilyen véleményekhez csatlakoznak mostanában azok a hangok, (pl. a Prezi vezéré), hogy minek az a sok teljesen felesleges információt bevenni a tananyagba, amit a felnövő gyerekek, sosem használnak(!) a későbbiekben.
Nos, az ilyen vélemények hatására szokott kinyílni a péklapát (évszak függően aktualizálva a hólapát) a zsebemben és vizualizálom magam elé, amint amúgy rajzfilmes módon szó szerint lapossá püfölöm az illetőt. De persze nem teszek semmit és roppant finom és simulékony modoromnak köszönhetően még bele sem üvöltöm az illető arcába, hogy persze, hogy nem használod azt a tudást és ezért vagy olyan idióta, hogy megosztasz olyan cikkeket, mely szerint három gyertyával be lehet fűteni egy 20m2-es szobát öt órán keresztül, vagy a szódabikarbóna ezerszer hatékonyabb a rák ellen mint a kemoterápia.
Észre kellene venni, hogy az “átlagember” (aki persze nem létezik), egyre hülyébb. Pontosítok. Nem hülyébb, mint mondjuk ötven évvel ezelőtt, hanem az őt körülvevő környezet megértéséhez, vagy akár felfogásához szükséges tudásmennyiségtől van egyre jobban lemaradva. Ha az ötvenes években bekopogtattunk volna egy rendezett középosztálybeli polgári családhoz és megkérdeztük volna, hogy a mennyezetről lógó izzólámpa, hogyan működik, szerintem igen nagy esélye lett volna, hogy valaki a családból el tudja mondani az elvet, talán Edison neve a wolfram szál és persze a Tungsram cégnév is előkerült volna. Manapság esetleg odáig jutunk, hogy az egy olyan energiatakarékos izé, vagy LED, de az, hogy az az eszköz, hogyan és miért működik talán csak egy törpe minoritás lenne képes elmondani.
Félreértés ne essék. Szerintem sem kell mindenkinek tisztában lenni a molekuláris biológia, vagy a részecskefizika legfrissebb eredményeivel, de a természeti törvények alapjaival, például az anyag- és energiamegmaradás törvényével, néhány egyszerűbb matematikai összefüggéssel, nagyságrendekkel(!), mértékegységekkel azért tisztában kellene lenni. Mert akkor kapásból rá lehetne jönni, hogy semmi értelme az olyan mondatoknak, hogy “32 százalékkal dúsabb hatású haj”, vagy azért, mert valamibe jó pénzért belekevernek valami jól hangzó nevű (pl. immunokomplex C-t) anyagot, amitől rögtön drágábban adják, az attól még mindig a filléres aszkorbinsav, csak éppen azokat a “kreatívokat” kell megfizetni, akik az új nevet és a reklámkampányt találták ki. Megjegyzem, ha valaki nem tudná, hogy az egyszerű konyhasónak is kitalálhatok bármilyen fantázianevet és azt levédethetem. Menyivel jobban hangzik ahelyett, hogy egy csipetnyi sót tettünk bele az, hogy “nátrium ion boost” adalékkal láttuk el.
És természetesen a reklámok maximálisan kihasználják az “átlagos” tudatlanságot, amikor nem mérhető mennyiségek konkrét számokkal kifejezett javulásával kecsegtetnek, természetesen szigorúan belevéve a mondatba az “akár” szót és a feltételes módot, nehogy a gatyát is lepereljék róluk, de ennek a a tudatlanságnak szerintem sajnos sokkal komolyabb következményei is vannak, mint az , hogy fogyasztásra késztetnek bennünket.
(folytatom, ha ráérek)
Tudom, hogy egyesek szerint én mindenbe belekötök, mint a purhab, de egyszerűen nem értem, hogy mi ez a nagy pörgés és lelkesedés Scott Kelly 340 napos küldetése miatt. Egyrészt nem volt “egy év”, majdnem egy hónap hiányzik hozzá, de ilyen apróságokba ne menjünk bele.
