Vajon miért nem kapott nagyobb nyilvánosságot az ENSZ rasszizmusügyi megbízottjának májusi javaslata?
Tán csak nem zavarja, bizonyos körök érdekeit, hogy az ENSZ biztos ajánlása teljesen szembe megy az itthon ránk erőltetett, csupán a valós állapotok eltitkolását és a szinte tarthatatlan helyzet fenntartását szolgáló állapottal, amit a megélhetési jogvédők erőszakolnak ránk?
Az a helyzet, hogy egy ilyen felmérés és nyilvántartás elkészítése mindenképpen hasznos lenne, bármilyen kimenetelű.
- Ha beigazolódna a gonosz rasszisták állítása, miszerint létezik “cigánybűnözés”, akkor egyértelműen megállapítható lenne statisztikai módszerekkel az elkövetések típusa és jellemzői, ezzel javulhatna a felderített esetek száma és nem utolsó sorban egyértelművé válna, hogy mely területeken szükséges a rendőrség megerősítése és esetleg a BTK módosítása az ilyen cselekményekkel szemben. Nem mellesleg a gonosz rasszisták legalább egy részéről kiderülne, hogy nem is gonosz rasszista, csupán realista.
- Ha mégsem igazolódik be a “cigánybűnözés”, mint jelenség létezése, ezzel ki lehetne fogni a szelet a szélsőséges erők vitorlájából, egyszer és mindenkorra
Persze az első lehetőség beigazolódása lenne a lehetséges legnagyobb csapás a megélhetési jogvédők számára, hiszen ezen szervezetek és vezetőik többsége, abból él, hogy sikoltozni lehet a rasszizmusról, ha egy kistelepülés polgármestere, aki gyakorlatilag név szerint ismeri az összes lakost, esetleg meg meri említeni, hogy a településen a bűncselekmények többségét egy adott etnikum tagjai követik el. A valós adatok sosem érdekelték ezeket a jogvédőket, hiszen ezért próbálják minden lehetséges eszközzel megakadályozni egy ilyen statisztika elkészültét.
Még az USA-ban is, ami a PC-ség fellegvára léteznek statisztikák a különböző rasszok és etnikumok által elkövetett cselekményekről, melyek óriási segítséget nyújtanak a bűnmegelőzéshez és felderítéshez.
A cikk utolsó mondata különleges hangsúlyt kapott számomra amiatt, mert pont egy hete hallottam (talán az mr1-en) utazás közben egy interjút, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapítvány (CFCF) roma jogvédő szervezet vezetőjével a Jászladányi iskola ügyében. Ha alacsony vérnyomás problémáim lennének, csak ki kellene kérnem az mr1 médiatárból ezt a felvételt és roppant sokat spórolhatnék gyógyszeren. A hölgy ugyanis figyelembe sem véve a friss interjúkat a roma szülőkkel és gyerekekkel, akik arra panaszkodtak, hogy a szegregált iskolában folyamatosak a verekedések és gyakorlatilag nem lehet tanítani/tanulni, mindösszesen annyit tudott mondani, hogy ez a tanárok felelőssége. Még szerencse, hogy nem én vezettem…
Íme az agyonhallgatott cikk:
Etnikai nyilvántartást javasol a kormánynak az ENSZ megbízottja
[origo]|2011. 05. 27., 16:28|Utolsó módosítás: 2011. 05. 28., 2:02|
Címkék:Githu Muigai, Gyöngyöspata, cigányság, rasszizmus, menekültek, ENSZ
Az elmúlt húsz évben nem javult a romák helyzete Magyarországon, a társadalom pedig mind megengedőbb a szélsőséges véleményekkel szemben, véli az ENSZ rasszizmusügyi megbízottja. A megfigyelő többnapos országjárása után azt javasolta a kormánynak, hogy készítsenek etnikai nyilvántartást – például a bűncselekmények elkövetőiről -, hogy reális képet kapjanak a problémákról.
A magyar közbeszédben jelen van egy lopakodó folyamat, amely egyre nagyobb teret ad az etnikai sztereotípiáknak, és a társadalom mind megengedőbb a provokatív véleményekkel – mondta Githu Muigai, az ENSZ rasszizmusügyi megbízottja pénteken Budapesten. A raportőr azt mondta, számos etnikai konfliktust látott már a világban, és a legsúlyosabbakat mindig ez a jelenség előzte meg.
A megbízott a kormány kérésére érkezett Magyarországra, és négynapos körútján meglátogatta többek között Ózdot, Pécset, Mohácsot és Gyöngyöspatát. Találkozott politikusokkal, jogászokkal, akadémikusokkal és civilekkel is, és azokat a problémákat vizsgálta, amelyek szerinte hatással lehetnek a rasszizmusra. Elődje 1999-ben járt legutóbb Magyarországon hasonló céllal. Muigai pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Magyarország azóta jelentős előrelépéseket tett, de szerinte az országnak még számos kihívásnak kell megfelelnie. Úgy vélte, nagyon fontos időszak áll a magyar társadalom előtt, és ha most nem cselekszünk, akkor holnap már nem lesz mit tenni.
A magyar kormány nemzetközi fórumokon tett vállalásai nincsenek összhangban azzal a gyakorlattal, amelyet megyei, önkormányzati szinten tapasztalt – mondta Muigai. Példaként azt mondta, Magyarország nem tanúsít nyitott, baráti hozzáállást a menekültekkel kapcsolatban, ezért felhívta a kormány figyelmét arra, hogy vizsgálja felül ezeket a szabályokat. A megbízott szerint a romák helyzete nem javult az előző raportőr látogatása óta, és a magyar társadalom megosztottabbá vált, mint húsz évvel ezelőtt volt. A megfigyelő szerint beszélgetőpartnerei azt is mondták, hogy az antiszemitizmus is megtalálható a magyar társadalomban.
Muigai helytelennek tartja, hogy Magyarországon a törvények nem engedélyezik az etnikai kisebbségekről szóló adatgyűjtést, mert ennek hiányában nem volt lehetősége megalapozott véleményt hallani erről. Arra kérte a kormányt, gondolja át az ezzel kapcsolatos álláspontot és törvényeket, mert ha nincsenek tisztában a tényekkel, nehezebb megoldást találni a problémákra. Utalt arra, hogy a bűncselekmények esetén is rögzíteni kellene az elkövetők etnikai adatait.
A gyöngyöspatai konfliktussal kapcsolatban azt mondta, örült annak, hogy törvénymódosítások révén újra biztonságban élhetnek az emberek, de szerinte politikai akarat is szükséges az igazi változáshoz, nem csak törvénymódosítások. A világszervezet jelentéstevője hangsúlyozta: a roma kisebbség is felelősséggel tartozik saját sorsa alakulásáért. Példaként említette, hogy a szülőknek gondoskodniuk kell gyerekeik iskoláztatásáról, mivel a kormányzat ezt nem tudja megtenni helyettük.