Egy nagyon érdekes hangfelvételre leltem, néhány nappal ezelőtt.

Theo Wangemann (teljes nevén Adelbert Theodor Edward Wangemann) 1889 június 15.-én szállt hajóra Amerikában és ezzel kezdetét vette, egy néhány hetesre tervezett, de végül hét hónapig tartó európai utazás. Ez az utazás, azonban nem azzal a céllal jött létre, hogy Wangemann Európa nevezetességeivel ismerkedjék, hanem küldetést hajtott végre. Edison megbízásából ellenőriznie kellett, hogy a párizsi világkiállításon bemutatott fonográf, miért nem működik megfelelően. A feladatra alkalmasabb személyt nem is lehetett volna találni, hiszen Wangemann fő feladata az Edison laboratóriumban az volt, hogy tökéletesítse a felvételi technikákat a minél tisztább hangzás érdekében, így gyakorlatilag ő volt a világ első hangmérnöke.

Wangemann középen, Edison mögött áll

Párizsban gyorsan végzett feladatával, majd  az utazás nyújtotta lehetőséget kihasználva, nekiállt európai hangmintákat gyűjteni, melyeket kiállításokon, bemutatókon tudott felhasználni. Tudni kell, hogy az ekkor használt viaszcilinderről nem lehetett másolatot készíteni, azaz pld.egy zeneművet, ha három helyen akartak bemutatni egyszerre, akkor háromszor kellett rögzíteni.

Edison terjeszkedni szeretett volna Európában, ezért megbízta Wangemannt, hogy német származását kihasználva, tartson bemutatókat Németországban, sőt az eredeti terv az volt, hogy az akkori idők három legbefolyásosabb emberével készítsen hangfelvételeket. A tervet majdnem teljes siker koronázta.

Wangemann fonográfja

II. Vilmos császár előtt nagy sikerű bemutatót tartottak, de vele nem sikerült hangfelvételt készíteni. Bismarcknak is nagyon tetszett a szerkezet, és ő  hozzájárult, hogy felvételt készítsenek vele. Nekem a legérdekesebb azonban a Helmuth von Moltkével készített felvétel, mégpedig azért, mert a zseniális stratéga 1800-ban született, és ez az egyetlen létező hangfelvétel, melyen olyasvalaki hangja hallható, aki már élt a XVIII. században!

Bár a felvétel kicsit nehezen érthető, és von Moltke mondanivalójának első verziója (a felvételen kétszer szerepel majdnem ugyanaz a szöveg) nagyon halk, hihetetlen érdekes az egész.

[felvételvezető:]
Kreisau am, uh- Schlesien, am einundzwanzigsten Oktober, achtzehnhundertneunundachtzig.
Kreisau, Szilézia 1889. október 21.

[Moltke:]
Diese neueste Erfindung des Herrn Edison ist in der Tat staunenswert. Das Telephon ermöglicht, dass ein Mann, der lange schon im Grabe liegt, noch einmal seine Stimme erhebt und die Gegenwart begrüßt.

Diese neueste Erfindung des Herrn Edison ist in der Tat staunenswert. Der Phonograph ermöglicht, dass ein Mann, der schon lange im Grabe ruht, noch einmal seine Stimme erhebt und die Gegenwart begrüßt.
Edison úr legújabb találmánya, valóban csodálatos! A fonográf lehetővé teszi, hogy egy olyan ember hangja, ki rég a sírban nyugszik, újra felhangozzék, s a jelent üdvözölje.

Mint hallható, az első kísérletnél véletlenül telefont mondott fonográf helyett, ezért vették fel kétszer ezt a gondolatot.

Ezután a Faust-ból idéz, egy a technológiai haladással kapcsolatos részt:

“Ihr Instrumente freilich spottet mein,
Mit Rad und Kämmen, Walz und Bügel:
Ich stand am Tor, ihr solltet Schlüssel sein;
Zwar euer Bart ist kraus, doch hebt ihr nicht die Riegel.

Geheimnisvoll am lichten Tag
Läßt sich Natur des Schleiers nicht berauben,
Und was sie deinem Geist nicht offenbaren mag,
Das zwingst du ihr nicht ab mit Hebeln und mit Schrauben.”

“Ti is csúfoltok, hitvány, elavult
szerszámok, hengerek, fabordák!
Kapuban álltam, légyetek a kulcs,
de vén szakállatok závárt hiába próbált.

Nincs oly fény, melynél fátyolát
a Természet levetné szépszerével,
s mi lelkednek nem fedi fel magát,
ki nem csikarhatod azt tőle semmi géppel.”
(Jékely Zoltán és Kálnoky László fordítása)

Szinte kísérteties egy 212 évvel ezelőtt született, és 121 éve halott ember hangján hallani azt a mondatot, hogy “A fonográf lehetővé teszi, hogy egy olyan ember hangja, ki rég a sírban nyugszik, újra felhangozzék, s a jelent üdvözölje.”

Helmuth von Moltke, egyébként tipikusan az a porosz katonaember, aki a leginkább első világháborús angol/amerikai propaganda hatására kialakult előítéletek szerint nem  is létezhetne. Azon kívül, hogy katonai zseni volt és ripityára verte a dánokat, osztrákokat és franciákat, kb. ebben a sorrendben, valamint Bismarck mellett talán ő a  második legfontosabb ember az egységes Németország létrehozásánál, nyolc nyelven beszélt, zenélt, kitűnően írt (nem csak katonai szakirodalmat), tehetségesen rajzolt (ő illusztrálta az útikönyvei egy részét) és nagyon kedvelt tagja volt a társasági eseményeknek kifogástalan modora és hatalmas műveltsége miatt. Egyébként a Bismarck hangját őrző viaszhengeren a kancellár négy nyelven (angolul, németül, latinul és franciául) idéz különböző szövegeket.

Wangemann végül a hét hónapos európai tartózkodása alatt, több mint két és félezer viaszhengert használt fel beszédek és zenei produkciók rögzítéséhez. Ezek között a felvételek között találhatjuk meg az első fennmaradt Chopin és Schubert felvételeket. Ezeknek a viaszhengereknek több magyar vonatkozása is van (az egyik pl. Bismarckkal kapcsolatos), és ha lesz egy kis időm, erről is írok.