Írtam, hogy írok néhány szót Peg Leg Bates-ről, hát íme:
1907 október 11.-én született Clayton Bates néven. Nagyon mostoha körülmények között nevelkedett, apja Clayton három éves korában elhagyja a családot. Az első világháború alatt, mivel a bevonult katonak miatt ideiglenesen munkaerő hiány alakul ki a 12 éves Clayton dolgozni kezd a helyi gyapotüzemben. Csak néhány napja dolgozik, amikor a sötétben véletlenül belelép a gyapot daráló-továbító szerkezetbe, ami szétroncsolja a lábát. A baleset után, mivel “délen” vagyunk és a kórház a fehéreknek van fenntartva az orvos a család konyhaasztalán végzi el az amputációt.
A 12 éves gyerek, valahogy túléli a műtétet és lelkileg sem törik össze annyira, mint ahogy ezt ilyen esemény után természetesnek vennénk. Mivel már a balesete előtt is nagyon szeretett táncolni, folytatja a gyakorlást és kialakít egy saját sztepp stílust, melyben szerepet kap az amputált lába helyén található “bot”, azaz angolul peg. Műlábat gyakorlatilag egész életében nem viselt, talán egy-két alkalom kivételével.
15 évesen már tagja egy utazó társulatnak és folyamatosan járják a nagy “vaudeville köröket” (TOBA) amerikában, sőt Ausztráliában is turnéznak. Később a Harlem sztárja lesz, majd a második világháború után a televíziózás kezdeti korszakában az Ed Sullivan show-k visszatérő vendége.
A hatvanas években saját country club-ot nyit és ennek bevételéből tartja el magát. A balesetét élete végén is amolyan isteni beavatkozásnak tekintette, mert saját szavaival élve “a baleset nélkül csak egy sztepptáncos lett volna a sok közül”.
1998 december 6.-án hunyt el.
Feri, ez nagyszerű, hogy létrejött végre a biznisz Gáborral! Sok értékes cuccot tudtok cserélni egymással.
Peg Leg pedig kiváló példa mindenkinek arra, hogy nincs okunk nyafogni, hiszen két kezünk és két lábunk is van. Akit így tréfált meg a sors, és mégsem hagyta el magát, SŐT, az mintaként szolgálhat mindnyájunk előtt.
Én is nagyon örülök, hogy végre megosztjuk egymással a médiatárunk kincseit. 🙂
Árpi már mondta, hogy készüljek májusra egy kb. 20 perces “anyaggal”. Még tisztáznunk kell, hogy pontosan mire is gondolt, de azt hiszem, valami nagyon érdekeset kell “produkálnom”.