Csipcsirip

Szombaton Pécsre mentem, ahol Bea, DoKtor Bejjává változott egy diploma átadó keretein belül. Az esemény pontosan ugyanolyan volt, mint egy diploma átadó, így aki volt már ilyenen az tudja milyen, aki még nem volt az majd nézzen meg egyet alkalomadtán.

Az esemény végeztével éppen beszálltam volna a járgányomba, amikor izgatott csipogásra figyeltem fel a kocsi alól, ahol éppen egy röpképtelen madárfióka hangoskodott. Erősen gondolkodóba estem, hogy mit is tegyek, hiszen, ha ott hagyom, IMHO fél órán belül valaki áthajt rajta, vagy éppen egy arra tévedő macskának, nyestnek szerez boldog pillanatokat. Ha hozzá nyúlok és “megmentem” azzal ellenben beleavatkozom a természet rendjébe, mivel bizonyos madárfajoknál az anyamadár szándékosan pakolja ki a fészekből a fiókákat, hogy csak a legerősebb, legrátermettebb maradjon életben.

Végül persze megfogtam, átalakítottam a csomagtartómban található kuplerájból előbányászott dobozt madárhordónak és a csipcsirip társaságában indultam el Budapest felé.

Mivel semmi olyan tárolóm nem volt otthon, amibe egy ilyen kis termetű madarat be tudtam volna tenni, még hazaérés előtt beugrottam egy hétvégén is nyitva tartó “állatos” boltba és beszereztem egy pici hordozható kalitkát. A pici kalitka melletti döntésemnek az volt az oka, hogy nem egészen bíztam benne, hogy a madárka megéri a másnapot, így nem “nagy beruháztam”.

A négylábú családtagok nagy lelkesedéssel fogadták a jövevényt, egy kis extra uzsonnára számítva, de szerencsére a kis kalitka nem csak a madarat tartotta bent, hanem sikeres volt az érdeklődők kint tartásában is.

A legfőbb gondomat az okozta, hogy fogalmam sem volt, hogy miféle madárkával van dolgom, ami meghatározná a táplálását, ezért úgy döntöttem, segítséget kérek. Csináltam róla néhány fényképet és felpakoltam őket egy madaras fórumra, ahol néhány órán belül egy hozzáértő már meg is adta a választ.

Mivel másnap még életben volt a kis lény, sőt talán egy kicsit jobban is nézett ki, irány az állatkereskedés és beszereztem egy nagyobb kalitkát, mindenféle berendezési tárggyal, amibe azonnal át is költöztettem.

Azóta naponta kb. 8x etetjük, itatjuk, valamint folyamatosan szemmel tartjuk Bertalant, aki nem adta fel a reményt, hogy közelebbi ismeretségbe kerüljön a csipcsirippel. Jelenleg pl. éppen a kalitka tetején alszik.

Két szarkát és néhány galambot már sikerült felnevelnem, de ilyen kis madarat még nem sikerült életben tartanom. Remélem ez lesz a kivétel!