Január 30.-án 78 éves korában elhunyt John Barry zeneszerző a filmzene történelmének egyik kimagasló alakja. Több mint 100 filmhez írt kísérő zenét, de legtöbben a gyakorlatilag halhatatlan James Bond téma és a James Bond filmekhez írt, Shirley Bassey által előadott főcím zenék miatt fognak emlékezni rá.
A hatvanas években a The John Barry Seven nevű formációval ért el könnyűzenei sikereket. Bár eredetileg klasszikus zongorát tanult a későbbiekben ezt a hangszert inkább csak komponálásnál használta a saját zenekarában trombitán játszott.
A fenti videóban is hallható a gitáros, Vic Flick igen jellegzetes játéka, mely később a híres James Bond témát olyan dinamikussá és felejthetetlenné tette. Több kis költségvetésű fekete-fehér filmhez írt zenét. Ezek a filmek leginkább a brit beat nemzedék “erkölcsi züllését” voltak hivatottak bemutatni, és ehhez persze beat zenére volt szükség.
Ezen alkotások egyik érdekessége, hogy a XX. század egyik legnagyobb brit színésze Oliver Reed ilyen filmekben kezdte karrierjét. Egy a beillesztetthez kísértetiesen hasonlító filmből (The Party’s Over), melynek szintén Barry volt a zeneszerzője a rendező Guy Hamilton, egyszerűen töröltette a nevét, mert nem nagyon akarta vállalni a Goldfinger mellett.
Az első James Bond filmben felhangzó téma eredetéről ugyan folytak viták, melyek aztán egy bírósági eljárásban csúcsosodtak, de a zenét igazán drámaivá tevő hangszerelés egyértelműen Barry munkája.
A ha a Bond témával kapcsolatban vannak bizonyos kétségek, hogy ki is az igazi művész a történetben a Goldfinger című film zenéjének megalkotásával Barry egyértelműen valami meghatározót, valami maradandót alkotott. Persze ehhez kellett Shirley Bassey drámai előadásmódja is. Egy igazi díva. Igaz nem kék, mint az ötödik elemben 🙂 .
Ahogy telt-múlt az idő az általa írt darabok, IMHO egy cseppet sem vesztettek hatásukból, frissességükből és az aktualizálási kísérletek sem tudták tönkretenni őket.