Category: Muzax

Apr 30 2012

Nightwish

Tegnap este a Papp László Sportarénában, óriási koncertet adott a Nightwish!!!

Szépen időben megérkeztünk, majd azonnal meg is tudtuk, hogy két előzenekar is lesz a fő attrakció előtt, amitől kissé elkeseredtünk, de utólag bevallhatom, nem volt baj, hogy végighallgattuk ezt a két bandát. Az elő csapat EKLIPSE néven futott, és a “szokásos” négy lány álljon össze vonóshangszerekkel, erős backing track-ekkel és látványosan húzzuk-vonjuk a hangszereket receptre készült, de nem volt semmi baj velük. A Lady Gaga feldolgozásuk még belefért az “atmoszférába”, de a Keresztapa zenéje, mondjuk már erősen nem illett az alkalomhoz.

Utánuk jött a Battle Beast nevű finn kőkemény, kőegyszerű Heavy/Power Metal banda. Itt most a kőegyszerűség, akár dicséretnek is felfogható. Mindenféle sallangtól mentesen visszatértek a jó öreg bevált alapokhoz és emellé az énekesnőjük (a hangja alapján meg voltam róla győződve, hogy pasi), egyszerűen zseniális volt. A most ide bepakolt számuk,messze nem a legjobb, volt, de ezen a videón, legalább látni lehet a “jelenség” kategóriába tartozó énekesnőt is.

Ezt a stílust, nagyon jól kitalálták néhány évtizeddel ezelőtt. Ha valaki tud zenélni és be tudnak szerezni egy ilyen brutális hangú énekest, nem kell piszkálni az alapokat, tessék szépen stílusban maradni, úgy az igazi. A koncert közönségének “idősebbik” örökifjú része heves helyeslő bólogatással reagált a banda produkciójára. Vagy az egy kicsit öreges headbangelés lett volna? 😉

Ahogy haladtunk előre az időben a színpadra és környékére felpakolt technikából egyre többet üzemeltek be, így izgalommal vártam, hogy a Nightwish vizuálisan milyen előadást fog produkálni. Nem csalódtam. A színpad fölé helyezett kijelzőn zseniális animációkkal támasztották alá a zenét. Leginkább a körhintás részeknél, teljesen térhatás élményt nyújtott az egész. Persze a lényeg nem a látványon, hanem a “hallmányon” volt, azaz a zenén.

A koncert szerintem nagyon jól szólt és kellően hangos is volt, még a csarnok távolabbi részeiben is. Az új album (Imaginaerum), egyes kritikusok szerint a Nightwish legjobb anyaga. Én nem biztos, hogy ezzel egyetértek, azt viszont elismerem, hogy talán a leginkább “slágeresebb” albumról van szó. Köszönhető ez annak, hogy a billenytűs és zeneszerző szerepkört betöltő Tuomas Holopainen IMHO megpróbált alkalmazkodni a zenekar új énekesnőjének egészen más adottságaihoz, mint amire az előző énekesnőnél számíthattak. Az “új” énekesnő, természetesen a valóságban már öt éve énekel a zenekarral, de lehessek annyira szentimentális, hogy nekem ő mindig az “új” lesz, az “igazi” pedig Tarja Turunen.

Most pedig szigorúan magánvélemény következik, nem szeretnék “vallásháborút” kirobbantani az esetleg erre tévedő Nightwish rajongókkal. Természetesen érdekel bárki véleménye és szívesen elolvasom, meghallgatom, de ez az én véleményem, az pedig az övé. Én sem akarom meggyőzni róla, hogy nekem van igazam, ezt elvárom fordítva is. E kis bevezető után a lényegre térve, sajnos annak ellenére, hogy a zenekar mindent megtett a dalok megfelelő formálásával és egyebekkel, hogy ez ne legyen feltűnő a banda, szinte egyetlen gyengébb pontja, még mindig Anette Olzon, az “új” énekesnő. Önmagában nem lenne vele és a hangjával semmi gond, ha a korábbi zenekaraival követett, inkább popzenei vonalat folytatná, sőt ott kimondottan kellemes lenne az a másfél oktáv amiben jól boldogul, de egy ilyen IMHO világklasszis zenekarhoz, ez bizony kevés. Már a harmadik számnál elfáradt a hangja és néha olyan énektechnikai segédmegoldásokkal tudott csak boldogulni, melyeket a gondos hangmérnökök a stúdióanyagokból ügyesen eltávolítottak. Nekem hatalmas volt a kontraszt az ő hangja és a basszusgitáros Marco Hietala hangja között, aki (szerencsére) igen sokszor kisegítette a hölgyeményt és belépett, egy kicsit erősíteni a dinamikát. Nem véletlen, hogy az új lemezanyagon jóval több ének lehetőség jutott neki. Félreértés ne essék, Anette hangja, igen sok, kimondottan neki írt számban az adott korlátok között szép és kellemes volt, csak egy ilyen koncertre, nem biztos, hogy ez kell.

A kis kritikai kitérő után ismét szeretném leszögezni, hogy a koncert iszonyat jó volt, hatalmas élményt nyújtott és bármikor szívesen megyek egy következő Nightwish koncertre.

Feb 27 2012

Hurt

Ma lenne 80 éves Johnny Cash, akinek pályája (és élete is), egy hihetetlenül erős, szuggesztív dallal és a hozzá tartozó videoklippel zárult. 2003-ban vették fel vele, otthonában (súlyos betegsége miatt ekkor már nem hagyta el a házat) az eredetileg a Nine Inch Nails által lemezre vitt “Hurt” című számot. Nem akarom megbántani a NIN rajongókat, de Cash előadásában sokkal mélyebb értelmet nyert ez a szám és sokkal megrázóbb hatásúvá vált.

June Carter Cash, Johnny Cash felesége, aki maga is feltűnik a klipben, három hónappal a forgatás után távozott közülünk, Johnny Cash, négy hónap múlva követte.

Amikor első alkalommal láttam/hallottam a klipet, az utolsó képkocák és hangok után, percekig csak néztem magam elé. Volt mit feldolgozni, volt min gondolkodni.

Nov 14 2011

Minden elismerésem!

De most komolyan. Michael J. Fox, több mint húsz éve küzd a Parkinson kórral. Szinte a diagnózis felállításától kezdve mindent megtesz, hogy támogassa a betegséggel kapcsolatos kutatásokat, őssejtkutatást és a Parkinson kórral kapcsolatos szervezeteket. Ez alatt az idő alatt, erős gyógyszerezés mellett még egy óriási kockázatokat rejtő műtétbe is belement a remegés enyhítése érdekében,

Szombat este a New York-ban rendezett “A Funny Thing Happened On The Way To Cure Parkinson’s” című adománygyűjtő rendezvényen több híres zenész/színész után ő lépett a színpadra és valami zseniálisat produkált!

A felvétel olyan,amilyen, de érdemes megnézni!
A számot egyébként a film UTÁN tanulta meg valóban eljátszani.

Sep 07 2011

The Day the Music Died

Ma lenne 75 éves a Rock&Roll egyik meghatározó alakja, Buddy Holly, aki 1936-ban, ezen a napon, Charles Hardin Holley néven látta meg a napvilágot.

Korai bluegrass kísérletek után, Elvis hatására fordult a R&R felé, majd Bill Haley stílusa van rá nagy hatással és rockabilly elemeket is vegyít kompozícióiba. Zeneszerzőként kiemelkedő műveket alkotott, melyeket halála után rengetegen játszanak.


1956-ban megalapítja “The Crickets” néven zenekarát és a Decca lemeztársaságnál elkészítik első felvételeiket, igen mérsékelt sikerrel, így hamarosan szerződést is bontanak velük. Új menedzsere hatására, szóló művészként szerződést köt a Decca egyik leányvállalatával, míg a Crickets-et is újra szerződteti egy másik kiadó, így az a jogi szempontból furcsa helyzet áll elő, hogy egyszerre két céggel áll szerződésben. 1957 május 27.-én a Crickets neve alatt kiadják a “That’ll Be The Day” című dalt, ami óriási sikerré válik.


1957-ben a Crickets gyakorlatilag az egyetlen fehér R&R zenekar, amely néger közönség előtt is fellép.

A következő évben sikert, sikerre halmoznak, míg az 1959 elején zajló turnéjuk, tragédiával ér véget. A -25 fokos hidegben, hibás fűtéssel közlekedő turnébuszt megelégelve február 2.-án, Buddy Holly, Ritchie Valens, és J. P. “The Big Bopper” Richardson úgy döntenek, hogy a következő fellépésük helyszínére, inkább repülővel mennek. Egy Beechcraft Bonanza típusú repülőgépet bérelnek és a második koncerjük után éjjel fél egykor elindulnak Moorhead, Minnesota felé. Sosem érnek oda. Közvetlenül a felszállás után a pilóta, figyelmen kívül hagyva az időjárási előrejelzést, egyenesen belerepül egy hóviharba. Itt minden valószínűség szerint elvesztette tájékozódó képességét és mivel nem volt gyakorlata a csak műszeres repülésben a földnek vezette a repülőgépet, alig hat mérföldnyire a repülőtértől. Mindhárom zenész a pilótával együtt életét veszti. A tragikus hírt Buddy Holly várandós felesége a rádióból tudja meg és a trauma hatására, elvetél. Gyakorlatilag emiatt az eset miatt léptetnek életbe a későbbiekben egy szabályozást, hogy az áldozatok nevét a család értesítéséig nem hozzák nyilvánosságra.

Ezt a február 3.-ai napot hívják a post címében említett néven és ezt említik az American Pie című számban is.


Buddy Holly mindössze három éves karrierje kitörölhetetlen nyomokat hagyott a R&R műfajban.

WordPress Themes