Category: Tud-Tech

Jan 24 2016

учиться, учиться, учиться, avagy a tudás és a péklapát esete I.

atom_symbolHosszúnak ígérkezik, ezért részekre bontottam a mondanivalóm.

Gondolom szinte mindenki találkozott már olyan emberrel, aki gyakorlatilag büszkén jelentette ki, hogy sosem használta az iskolában tanult matematikát, fizikát, kémiát, stb. Az ilyen véleményekhez csatlakoznak mostanában azok a hangok, (pl. a Prezi vezéré), hogy minek az a sok teljesen felesleges információt bevenni a tananyagba, amit a felnövő gyerekek, sosem használnak(!) a későbbiekben.

Nos, az ilyen vélemények hatására szokott kinyílni a péklapát  (évszak függően aktualizálva a hólapát) a zsebemben és vizualizálom magam elé, amint amúgy rajzfilmes módon szó szerint lapossá püfölöm az illetőt. De persze nem teszek semmit és roppant finom és simulékony modoromnak köszönhetően még bele sem üvöltöm az illető arcába, hogy persze, hogy nem használod azt a tudást és ezért vagy olyan idióta, hogy megosztasz olyan cikkeket, mely szerint három gyertyával be lehet fűteni egy 20m2-es szobát öt órán keresztül, vagy a szódabikarbóna ezerszer hatékonyabb a rák ellen mint a kemoterápia.

Észre kellene venni, hogy az “átlagember” (aki persze nem létezik), egyre hülyébb. Pontosítok. Nem hülyébb, mint mondjuk ötven évvel ezelőtt, hanem az őt körülvevő környezet megértéséhez, vagy akár felfogásához szükséges tudásmennyiségtől van egyre jobban lemaradva. Ha az ötvenes években bekopogtattunk volna egy rendezett középosztálybeli polgári családhoz és megkérdeztük volna, hogy a mennyezetről lógó izzólámpa, hogyan működik, szerintem igen nagy esélye lett volna, hogy valaki a családból el tudja mondani az elvet, talán Edison neve a wolfram szál és persze a Tungsram cégnév is előkerült volna. Manapság esetleg odáig jutunk, hogy az egy olyan energiatakarékos izé, vagy LED, de az, hogy az az eszköz, hogyan és miért működik talán csak egy törpe minoritás lenne képes elmondani.

Félreértés ne essék. Szerintem sem kell mindenkinek tisztában lenni a molekuláris biológia, vagy a részecskefizika legfrissebb eredményeivel, de a természeti törvények alapjaival, például az anyag- és energiamegmaradás törvényével, néhány egyszerűbb matematikai összefüggéssel, nagyságrendekkel(!), mértékegységekkel azért tisztában kellene lenni. Mert akkor kapásból rá lehetne jönni, hogy semmi értelme az olyan mondatoknak, hogy “32 százalékkal dúsabb hatású haj”, vagy azért, mert valamibe jó pénzért belekevernek valami jól hangzó nevű (pl. immunokomplex C-t) anyagot, amitől rögtön drágábban adják, az attól még mindig a filléres aszkorbinsav, csak éppen azokat a “kreatívokat” kell megfizetni, akik az új nevet és a reklámkampányt találták ki. Megjegyzem, ha valaki nem tudná, hogy az egyszerű konyhasónak is kitalálhatok bármilyen fantázianevet és azt levédethetem. Menyivel jobban hangzik ahelyett, hogy egy csipetnyi sót tettünk bele az, hogy “nátrium ion boost”  adalékkal láttuk el.

És természetesen a reklámok maximálisan kihasználják az “átlagos” tudatlanságot, amikor nem mérhető mennyiségek konkrét számokkal kifejezett javulásával kecsegtetnek, természetesen szigorúan belevéve a mondatba az “akár” szót és a feltételes módot, nehogy a gatyát is lepereljék róluk, de ennek a a tudatlanságnak szerintem sajnos sokkal komolyabb következményei is vannak, mint az , hogy fogyasztásra késztetnek bennünket.

(folytatom, ha ráérek)

Nov 02 2015

Átverős sportmarketing

fitt_colaGondolom mostanában sokunknak jelent meg a falán, egy sportfelszereléseket forgalmazó cég “ismeretterjesztésnek” álcázott vírusmarketing kampánya, melyből megtudhattuk, hogy egy kóla, vagy egy zacskó chips után, mennyit kell futnunk ahhoz, hogy ledolgozzuk a bevitt kalóriát. Ismerőseim tömegével osztották meg ezeket a képeket és néhányan vicces, néhányan komolyan veendő véleményeket fogalmaztak meg a képekkel, életmóddal, sportolással kapcsolatban.

Ami nekem hiányzott, hogy senki nem fogalmazott meg kétségeket a képekkel kapcsolatban, hiszen azonnal nyilvánvalónak kellene lennie, hogy mi a probléma velük.

Igaz, hogy az általános iskolai fizika, konkrétan a termodinamika, energiamegmaradás, erő, teljesítmény és a munka fogalma lehet, hogy már túlságosan magas volt azoknak, akik ezt a szemléltető ábrasort készítették, de azért valahol a ott az agysejtek mélyén, csak dereng valami arról, hogy egy 100kg-os futó, ugyanazon a távon, csupán a tömeget és a megtett utat (munka) figyelembe véve pontosan kétszer annyi kalóriát éget el, mint egy 50kg-os. Akkor, hogyan lehet leírni egy olyan hülyeséget, hogy egy doboz kóla 1,87 km? Kinek?

És persze olyan apróságokon már ne is akadjunk fel, hogy az egyéni metabolizmus a keringési rendszer és a tüdő állapota, sőt maga a futás technikája is befolyásolja a felhasznált energia mennyiségét.

Oct 30 2015

Immobilizálódás

blackberry-q10A szerda elég sok szempontból nem volt életem egyik legszerencsésebb napja, de a nap történéseire az tette fel a koronát, amikor a szeretett BlackBerrymet egy elegáns mozdulattal beleejtettem egy vödör vízbe, mely természetesen nem desztillált víz volt.

Telefon kiemel, hátlap lekapva, akkumulátor, SIM kártya, Micro SD eltávolítva a telefont pedig beraktam egy dobozba, amit szilikagéllel töltöttem fel, hogy a lehető  leggyorsabban eltávolíthassam a nedvességet az eszközből. Felhívtam a “magenta” ügyfélszolgálatot és feltétel nélküli hívásátirányítást kértem a lakásban fellelhető tartalék telefonra, ami egy ezer éves “nagymamatelefon“. A telefon korából következően, ebbe a készülékbe sajnos nem tudtam átrakni a BB-ből kiszedett SIM kártyát. Néhány óra múlva aztán előszedtem a BlackBerryt a szilikagél alól, beraktam a kártyákat és az akkumulátor, majd izgatottan bekapcsoltam. A boot folyamat szépen lezajlott a PIN kódomat is sikerrel beütöttem, amikor észrevettem (hiszen a belépéshez nem kellett használnom), hogy az érintő képernyő nem reagál.

Szerencsére a számítógépemmel összekapcsolva még minden adatomat le tudtam róla menteni, aztán kezdhettem törni a fejem, hogy mi is legyen a következő lépés? Valahonnan az agytörzsemből elindult egy kósza gondolat, hogy mintha a készülék megvételekor rábeszéltek volna valamilyen biztosításra, így felhívtam a “magentáék” ügyfélszolgálatát, hogy van-e nekem ilyenem, illetve mit lehet tenni egy ilyen baleset után. Valóban volt/van biztosításom és ez elvileg érvényes a vízbe ejtésre is. Kaptam egy újabb telefonszámot, melyet felhívva megérdeklődték, hogy mi történt, majd közölték, hogy két nap múlva pénteken (azaz ma), futárt küldenek a készülékért.

Szerintem itt került az első néhány homokszemcse a folyamatba. Egyrészt a “futár valamikor reggel nyolc és délután öt között érkezik” egy csöppet tág időhatár és azt jelenti, hogy az ember egy egész munkanapot a várakozással tölthet. A másik homokszem a reakcióidő. Ha ma elviszik a készüléket az tuti, hogy hétfőig nem kerül szervizes kezébe, de inkább egy kicsit később. Tipikusan vízbe ejtett telefonoknál elég kritikus, hogy milyen hamar kezdik meg a telefon tisztítását/javítását, mivel a vízzel bekerült szennyeződések, azonnal nekiállnak korrodálni a telefon belsejében szabadon lévő fém részeket. Értem én, hogy a telefonok többségét érdemesebb cserélni, mint javítani, de ez akkor sem egy szerencsés hozzáállás.

Most éppen a telefon teljesen üresre törlése folyik a gépemhez kapcsolva, szerencsére a biztonsági funkciók tekintetében a Blackberryk még mindig a csúcson vannak szerintem, aztán folytatódik a várakozás.

Ha már sikerül kimozdulnom, átveszek egy a mostaninál azért kicsit modernebb NOKIA “butatelefont” és átpakolom bele a SIM kártyát, hogy legalább az SMS-eimhez hozzáférhessek. Most minimum két hétig se mobil internet, se mobil email, se mobil facebook.

Hogy fogom én ezt kibírni!? 😉

Ps: öröm az ürömben, hogy ezt a telefont elvileg elég lesz hetente töltőre dugni! 🙁

PsII: a biztosítási és javítási fejleményekről, majd beszámolok.

Aug 03 2015

Csúzlira fel!

international_Space_Station_drawingNem is értem miért kerítenek ekkora feneket ennek az űrkutatás/űrhajózás dolognak, amikor a tudósoknak és mérnököknek csak a 444 túlképzett újságírójára kellene hallgatniuk és ahelyett, hogy hatalmas és költséges rakétákat építenek, mondjuk egy csúzlival próbálkoznának. A kiváló “újságíró” szerint ugyanis a Föld körüli keringéshez, azaz az első kozmikus sebességhez tökéletesen elegendő egy közepes futótempó, azaz 8 km/h. Már többször felvetődött bennem a kérdés, hogy ha ezek a lények képtelenek helyesen írni, azaz humán területes sem brillíroznak igazán és gyakorlatilag naponta találni példát arra, ami miatt szinte biztos, hogy kegyelem kettesekkel bukdácsolták végig az iskola éveiket reál tárgyakból, akkor tulajdonképpen mihez is értenek?

444_iss

WordPress Themes